Hazánk gazdag kulturális öröksége nemcsak a népművészetben, zenében vagy gasztronómiában mutatkozik meg, hanem a páratlan kutyafajtáinkban is. A magyar kutyafajták évszázadok óta hűséges társaink, segítőink a munkában, és nemzeti identitásunk fontos részei. Ezek a csodálatos négylábúak nemcsak küllemükben különlegesek, hanem jellemükben, történetükben is egyediek. Ahogy a Himnuszt vagy a Szózatot, úgy kutyafajtáinkat is illik ismerni minden magyar gyermeknek, hiszen ezek a négylábúak történelmünk élő tanúi, kulturális örökségünk fontos őrzői.
A magyar kutyafajták kialakulásának története
A magyar kutyafajták története szorosan összefonódik a magyarság történelmével. Őseink már a honfoglalás idején is kutyákkal vándoroltak, amelyek segítették őket a vadászatban, az állatok terelésében és a védelemben. Az évszázadok során ezek a kutyák alkalmazkodtak a Kárpát-medence viszonyaihoz, és a különböző használati céloknak megfelelően specializálódtak.
A magyar pásztorok, vadászok és nemesek tudatos tenyésztői munkával alakították ki azokat a fajtákat, amelyeket ma magyar kutyafajtákként ismerünk. A 19. század végén és a 20. század elején zajlott le a legtöbb magyar kutyafajta hivatalos elismerése és standardjának megalkotása, jelentős részben Raitsits Emil állatorvos-kinológus munkásságának köszönhetően.
„A magyar kutyafajták nem csupán háziállatok, hanem élő történelemkönyvek, amelyek génjeikben hordozzák múltunk egy-egy darabját. Megőrzésük nemzeti kötelesség.”
A magyar kutyafajták kialakulásában fontos szerepet játszott a természetes szelekció és a tudatos emberi tenyésztői munka egyaránt. A különböző munkakörökre tenyésztett kutyák más-más tulajdonságokkal rendelkeznek, de mindegyikre jellemző az intelligencia, a gazdához való hűség és a munkakészség.
A történelem viharai sajnos több ősi magyar kutyafajtát is a kihalás szélére sodortak. A második világháború, majd a kollektivizálás időszaka különösen nehéz volt, hiszen a hagyományos állattartási formák visszaszorulásával csökkent az igény a pásztorkutyákra. Szerencsére lelkes tenyésztők áldozatos munkájának köszönhetően sikerült megmenteni ezeket a páratlan értékű fajtákat.
A kilenc hivatalosan elismert magyar kutyafajta
Magyarország büszkén mondhatja el magáról, hogy kilenc nemzetközileg elismert kutyafajtával rendelkezik, ami kiemelkedő egy ilyen kis ország esetében. Ezek a fajták különböző méretűek, külleműek, de mindegyik különleges helyet foglal el a magyar kultúrában.
Pásztor- és terelőkutyák
Puli – Ez a jellegzetes, zsinóros szőrű terelőkutya talán a legismertebb magyar fajta a világon. Közepes termetű, rendkívül intelligens és tanulékony. Fekete, fehér vagy fakó színben fordul elő. A puli különleges szőrzete nem véletlenül alakult ki: a zsinóros, nemezszerű bunda védelmet nyújtott számára az időjárás viszontagságai és a ragadozók ellen. A puli rendkívül energikus, mozgékony fajta, amely kiváló családi kutya lehet, de folyamatos elfoglaltságot és feladatot igényel.
A puli eredetét tekintve vannak elméletek, melyek szerint már a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe, míg más feltételezések szerint később, a kunokkal került hazánkba. Ami bizonyos, hogy évszázadok óta nélkülözhetetlen segítője volt a magyar pásztoroknak a nyájak terelésében. Intelligenciája, bátorsága és hihetetlen munkabírása tette ideális terelőkutyává.
Pumi – A pulinál valamivel fiatalabb fajta, amely a 17-18. században alakult ki. Közepes termetű, élénk, intelligens terelőkutya. Jellegzetessége a félig felálló, hegyesedő füle és kunkorodó farka. Szőrzete hullámos vagy enyhén göndör, amely rendszeres ápolást igényel. Színe lehet szürke, fekete, fehér vagy fakó.
A pumi igazi „beszédes” kutya, amely folyamatosan kommunikál gazdájával. Rendkívül okos, tanulékony, de makacs is tud lenni. Kiváló őrző-védő tulajdonságokkal rendelkezik, és családi kutyaként is megállja a helyét, amennyiben biztosítják számára a megfelelő mennyiségű mozgást és szellemi kihívást.
Mudi – A legritkább magyar pásztorkutya, amely csak a 20. században nyert elismerést önálló fajtaként. Közepes termetű, rendkívül sokoldalú kutya, amely nemcsak terelésben, hanem vadászatban és őrzésben is jeleskedett. Szőrzete rövid vagy félhosszú, enyhén hullámos. Színe lehet fekete, fehér, fakó, cifra (foltos) vagy ritkábban kék-márványos (merle).
A mudi különlegessége, hogy képes a nyáj felett is terelni, azaz a juhok hátán szaladva irányítani a nyájat. Rendkívül bátor, intelligens fajta, amely kiválóan alkalmazkodik a modern életkörülményekhez is. Sportos, aktív gazdák mellett érzi jól magát, akik biztosítani tudják számára a megfelelő fizikai és szellemi elfoglaltságot.
Nagytestű pásztorkutyák és őrzők
Komondor – Ez a hatalmas termetű, fehér szőrű pásztorkutya elsősorban a nyájak védelmére specializálódott. Jellegzetes, fehér, nemezszerű szőrzete védelmet nyújtott számára a ragadozók és az időjárás ellen, valamint álcázta a fehér juhok között. A kifejlett komondor akár 60-80 kg súlyú is lehet, és magassága elérheti a 80 cm-t.
A komondor rendkívül önálló, határozott jellemű kutya, amely természetes védelmi ösztönnel rendelkezik. Családjával gyengéd és odaadó, de az idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan lehet. Nevelése következetes, de szeretetteljes hozzáállást igényel. Szőrzetének ápolása komoly feladat, rendszeres fésülést és gondozást igényel.
„A komondor méltóságteljes megjelenése és feltétlen hűsége a magyar pásztorok életének nélkülözhetetlen része volt évszázadokon át. Nem csupán őrző, hanem a pásztor családjának védelmezője is.”
Kuvasz – A komondorhoz hasonlóan nagy termetű, fehér szőrű pásztorkutya, amely azonban elegánsabb, karcsúbb felépítésű. A kuvasz neve valószínűleg török eredetű, és „fegyveres őrt” jelent. A fajta már az Árpád-házi királyok idején is nagy megbecsülésnek örvendett, Mátyás király udvarában pedig különösen kedvelt kutya volt.
A kuvasz szőrzete egyenes vagy enyhén hullámos, fehér színű, amely rendszeres ápolást igényel, de nem nemezesedik össze, mint a komondoré. Természete kiegyensúlyozott, határozott, családjával gyengéd és odaadó. Kiváló őrző-védő tulajdonságokkal rendelkezik, természetes védelmi ösztönnel.
Vadászkutyák
Vizsla – A magyar vizsla talán a legismertebb magyar kutyafajta a világban. Két változata létezik: a rövidszőrű és a drótszőrű magyar vizsla. Közepes termetű, elegáns megjelenésű, aranyló rozsdabarna színű vadászkutya, amely sokoldalúságával tűnik ki. Egyaránt alkalmas keresésre, jelzésre és apportírozásra.
A vizsla rendkívül tanulékony, gazdájához ragaszkodó fajta, amely családi kutyaként is kiválóan megállja a helyét. Barátságos természete, gyermekszeretete és alkalmazkodóképessége miatt népszerű világszerte. Aktív, mozgékony kutya, amely rendszeres testmozgást és szellemi kihívásokat igényel.
A magyar vizsla története egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza, amikor a magyarok már használtak sárgásbarna vadászkutyákat. A fajta mai formája a 19-20. században alakult ki, amikor tudatos tenyésztői munkával fejlesztették tovább a fajtát. A második világháború után a drótszőrű változat is elismerést nyert.
Drótszőrű magyar vizsla – A rövidszőrű magyar vizsla és a német drótszőrű vizsla keresztezéséből alakult ki a 20. század közepén. Külsejében hasonlít a rövidszőrű vizslához, de szőrzete drótosabb, zordabb, és szakálla, szemöldöke is van. Színe ugyanúgy aranyló rozsdabarna, mint a rövidszőrű változaté.
A drótszőrű változat valamivel robusztusabb, ellenállóbb az időjárás viszontagságaival szemben, ezért különösen alkalmas nehéz terepviszonyok közötti vadászatra. Természete, tanulékonyságra és családi kutyaként való alkalmazhatósága megegyezik a rövidszőrű változatéval.
Erdélyi kopó – Ez a fajta sajnos a kihalás szélére sodródott a 20. században, de lelkes tenyésztők munkájának köszönhetően sikerült megmenteni. Két méretváltozata létezett: a nagyobb termetű hosszúlábú és a kisebb rövidlábú erdélyi kopó. Ma már csak a hosszúlábú változat létezik. Fekete alapon cserszínű jegyekkel rendelkező, erőteljes felépítésű vadászkutya.
Az erdélyi kopót elsősorban nagyvadak (medve, vaddisznó, szarvas) vadászatára használták Erdély hegyvidéki területein. Kitűnő szaglása, kitartása és bátorsága tette alkalmassá erre a feladatra. Családi kutyaként szeretetteljes, kiegyensúlyozott természetű, de sok mozgást igényel.
Egyéb magyar kutyafajták
Magyar agár – Ez az elegáns, karcsú vadászkutya a keleti agarak és a helyi fajták keresztezéséből alakult ki. A magyar agár gyorsabb és erőteljesebb felépítésű, mint az angol agár, mivel nemcsak versenyzésre, hanem vadászatra is használták. Színe változatos lehet: egyszínű fehér, fekete, szürke, sárga vagy ezek kombinációja.
A magyar agár rendkívül gyors, akár 65 km/h sebességre is képes. Hagyományosan nyulak és más kisebb vadak üldözésére használták. Természete nyugodt, kiegyensúlyozott, családjával gyengéd és odaadó. Otthon szereti a kényelmet, de rendszeres, intenzív mozgásra van szüksége.
„A magyar agár a sztyeppék szele, megtestesült sebesség és elegancia. Évszázadokon át a magyar nemesség kedvelt vadászkutyája volt, amely méltóságot és kifinomultságot sugárzott.”
A magyar kutyafajták főbb jellemzői
A magyar kutyafajták mindegyike rendelkezik bizonyos közös tulajdonságokkal, amelyek jellemzőek a magyar tenyésztői hagyományokra. Ezek közé tartozik az intelligencia, a munkakészség, a gazdához való hűség és a határozott jellem. Ugyanakkor minden fajtának megvannak a maga egyedi tulajdonságai is.
Méret és küllem szerinti csoportosítás
A magyar kutyafajták méret és küllem szempontjából rendkívül változatosak. Az alábbi táblázat összefoglalja a kilenc hivatalosan elismert magyar kutyafajta főbb fizikai jellemzőit:
| Fajta | Méret | Súly | Szőrzet | Jellegzetes színek |
|---|---|---|---|---|
| Komondor | Nagy | 50-60 kg | Hosszú, nemezesedő | Fehér |
| Kuvasz | Nagy | 35-50 kg | Félhosszú, egyenes | Fehér |
| Puli | Közepes | 13-15 kg | Hosszú, zsinóros | Fekete, fehér, fakó |
| Pumi | Közepes | 10-13 kg | Félhosszú, göndör | Szürke, fekete, fehér, fakó |
| Mudi | Közepes | 8-13 kg | Rövid, hullámos | Fekete, fehér, fakó, cifra, merle |
| Magyar vizsla | Közepes | 20-30 kg | Rövid, sima | Aranyló rozsdabarna |
| Drótszőrű magyar vizsla | Közepes | 20-30 kg | Drótszőrű | Aranyló rozsdabarna |
| Erdélyi kopó | Közepes-nagy | 25-35 kg | Rövid, sima | Fekete cserszínű jegyekkel |
| Magyar agár | Közepes-nagy | 20-30 kg | Rövid, sima | Változatos |
Használat és temperamentum szerinti jellemzők
A magyar kutyafajták eredeti használati céljuk szerint is csoportosíthatók, és ez nagyban meghatározza temperamentumukat, viselkedésüket. Az alábbi táblázat összefoglalja ezeket a jellemzőket:
| Fajta | Eredeti használat | Temperamentum | Családi kutyának alkalmasság | Aktivitási igény |
|---|---|---|---|---|
| Komondor | Nyájőrzés | Önálló, védelmező | Közepes (tapasztalt gazdának) | Közepes |
| Kuvasz | Nyájőrzés, védelem | Határozott, védelmező | Közepes (tapasztalt gazdának) | Közepes-magas |
| Puli | Terelés | Élénk, intelligens | Jó (aktív családnak) | Magas |
| Pumi | Terelés, őrzés | Energikus, éber | Jó (aktív családnak) | Magas |
| Mudi | Terelés, őrzés, vadászat | Sokoldalú, tanulékony | Kiváló (aktív családnak) | Magas |
| Magyar vizsla | Vadászat | Érzékeny, ragaszkodó | Kiváló | Magas |
| Drótszőrű magyar vizsla | Vadászat | Kiegyensúlyozott, barátságos | Kiváló | Magas |
| Erdélyi kopó | Nagyvad vadászat | Kitartó, bátor | Jó (aktív családnak) | Magas |
| Magyar agár | Nyúlvadászat, versenyzés | Nyugodt, érzékeny | Jó | Közepes-magas |
A magyar kutyafajták tartása, nevelése
A magyar kutyafajták tartása és nevelése különleges figyelmet és hozzáértést igényel. Ezek a kutyák évszázadokon át munkakutyaként szolgáltak, így genetikailag kódolt bennük a feladatorientáltság és az aktivitás iránti igény.
Mozgásigény és elfoglaltság
A magyar kutyafajták többsége rendkívül aktív, mozgékony, és jelentős mennyiségű testmozgást igényel. Ez alól talán csak a komondor és részben a kuvasz jelenthet kivételt, de még ezeknek a nagyobb testű, nyugodtabb fajtáknak is szükségük van a rendszeres mozgásra.
🐕 A pásztorkutyák (puli, pumi, mudi) napi 1,5-2 óra intenzív mozgást igényelnek, lehetőleg olyan tevékenységek formájában, amelyek szellemileg is lefoglalják őket.
🦮 A vadászkutyák (vizsla, erdélyi kopó) szintén jelentős mozgásigénnyel rendelkeznek, és lehetőség szerint biztosítani kell számukra a szabad futás lehetőségét biztonságos környezetben.
🐩 A magyar agár rendszeres, intenzív futási lehetőséget igényel, bár otthon meglehetősen nyugodt természetű.
🐺 Az őrző-védő kutyák (komondor, kuvasz) számára fontos a terület, amit felügyelhetnek, és bár mozgásigényük valamivel alacsonyabb lehet, mint a többi magyar fajtáé, rendszeres sétákra és aktivitásra nekik is szükségük van.
🦺 Minden magyar kutyafajta esetében fontos a szellemi elfoglaltság biztosítása, hiszen ezek a kutyák rendkívül intelligensek és tanulékonyak.
Szocializáció és nevelés
A magyar kutyafajták nevelése során különösen fontos a korai és alapos szocializáció. Ez különösen igaz az őrző-védő fajtákra (komondor, kuvasz), amelyek természetes bizalmatlansággal viseltetnek az idegenekkel szemben.
„A magyar kutyafajták nevelésének kulcsa a következetesség és a pozitív megerősítés. Ezek a kutyák rendkívül érzékenyek a gazda hangulatára és viselkedésére, és a durva bánásmód csak bizalmatlanságot és ellenállást szül.”
A magyar pásztorkutyák hajlamosak lehetnek a dominancia kimutatására, ezért fontos a határozott, de szeretetteljes nevelés. A vizslák különösen érzékenyek, és rosszul reagálnak a durva bánásmódra vagy a kiabálásra.
Minden magyar kutyafajta esetében fontos a korai kölyökkori szocializáció, hogy megtanuljanak megfelelően viselkedni különböző helyzetekben, emberekkel és más állatokkal. A szocializáció hiánya viselkedési problémákhoz vezethet felnőttkorban.
Ápolási igények
A magyar kutyafajták ápolási igénye fajtánként jelentősen eltérhet:
- A komondor és a puli különleges, nemezesedő szőrzete rendszeres és szakszerű ápolást igényel. A szőrzet tisztán tartása, a nemezszőrzet megfelelő kialakítása és ápolása időigényes feladat.
- A kuvasz dús, fehér bundája rendszeres fésülést igényel, különösen vedlési időszakban.
- A pumi és a mudi szőrzete kevésbé igényes, de rendszeres kefélést igényel.
- A vizslák és a magyar agár rövid szőrzete minimális ápolást igényel, elegendő a rendszeres átkefélés.
„A magyar pásztorkutyák bundája nem csupán esztétikai kérdés, hanem funkcionális védelem is. A megfelelő ápolás nemcsak a kutya megjelenését, hanem egészségét is szolgálja.”
A magyar kutyafajták és a modern világ
A magyar kutyafajták évszázadokon át alakultak ki, hogy megfeleljenek bizonyos munkafeladatoknak. A modern világban azonban ezek a hagyományos szerepek jelentősen átalakultak vagy eltűntek, ami új kihívásokat jelent a fajták és tartóik számára egyaránt.
Fajták a kihalás szélén
Több magyar kutyafajta is veszélyeztetett helyzetbe került a 20. század folyamán. Az erdélyi kopó például majdnem teljesen eltűnt, és csak néhány lelkes tenyésztő áldozatos munkájának köszönhetően sikerült megmenteni a fajtát. A mudi szintén ritka fajtának számít, bár népszerűsége növekszik.
„A magyar kutyafajták megőrzése nem csupán a biodiverzitás fenntartása miatt fontos, hanem kulturális örökségünk részeként is. Minden elveszett fajta történelmünk és hagyományaink egy darabját viszi magával.”
A fajták fennmaradása érdekében fontos a tudatos, felelős tenyésztői munka, amely a fajtatisztaság megőrzése mellett a genetikai változatosság fenntartására és az egészséges egyedek tenyésztésére is törekszik.
Új szerepek, új lehetőségek
A modern világban a magyar kutyafajták új szerepekben is megállják a helyüket:
- A vizslák továbbra is népszerű vadászkutyák, de családi kutyaként és különböző kutyás sportokban (agility, obedience) is kiválóan teljesítenek.
- A puli, pumi és mudi kiváló eredményeket érnek el agility, obedience és más kutyás sportokban, ahol kamatoztathatják intelligenciájukat és tanulékonyságukat.
- A komondor és kuvasz ma is kiváló őrző-védő kutyák, de megfelelő neveléssel és szocializációval családi kutyaként is megállják a helyüket.
- A magyar agár versenyagárként és családi kutyaként egyaránt népszerű.
„A magyar kutyafajták sokoldalúsága és alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy a modern világban is megtalálják helyüket és szerepüket, miközben megőrzik azokat a tulajdonságokat, amelyek évszázadokon át értékessé tették őket.”
Egészségügyi kérdések
Mint minden kutyafajta, a magyar fajták is rendelkeznek bizonyos genetikai hajlamokkal egyes betegségekre. A felelős tenyésztés egyik legfontosabb feladata ezeknek a problémáknak a kiszűrése és minimalizálása.
A nagyobb testű fajták (komondor, kuvasz) hajlamosak lehetnek csípőízületi diszpláziára, míg a vizslák esetében bizonyos szembetegségek fordulhatnak elő gyakrabban. A felelős tenyésztők rendszeres egészségügyi szűrésekkel igyekeznek biztosítani a fajták egészségét és hosszú távú fennmaradását.
Miért fontos, hogy a gyerekek ismerjék a magyar kutyafajtákat?
A magyar kutyafajták ismerete több szempontból is fontos lehet a gyermekek számára. Ezek a kutyák nemzeti kulturális örökségünk részei, és megismerésük hozzájárul a nemzeti identitás és a kulturális tudatosság erősítéséhez.
Kulturális örökség és nemzeti identitás
A magyar kutyafajták történelme szorosan összefonódik a magyar történelemmel és kultúrával. Megismerésük révén a gyermekek jobban megérthetik a hagyományos magyar életmódot, a pásztorkodás, a vadászat jelentőségét és a kutyák szerepét ezekben a tevékenységekben.
„A magyar kutyafajták történetén keresztül megelevenedik előttünk a magyar táj, a puszta, az erdők világa és az ott élő emberek élete. Ezek a kutyák élő kapcsolatot jelentenek múltunk és jelenünk között.”
Felelős állattartásra nevelés
A magyar kutyafajták megismerése során a gyermekek tanulhatnak a felelős állattartásról, a kutyák igényeiről és a velük való megfelelő bánásmódról. Megtanulhatják, hogy a különböző fajtáknak különböző igényeik vannak, és nem minden kutya alkalmas minden élethelyzetben való tartásra.
A biodiverzitás fontosságának megértése
A magyar kutyafajták megismerése révén a gyermekek jobban megérthetik a biodiverzitás fontosságát és a veszélyeztetett fajták védelmének jelentőségét. Megtanulhatják, hogy a fajták eltűnésével értékes genetikai örökség és kulturális érték veszhet el.
Hogyan ismertessük meg a gyerekekkel a magyar kutyafajtákat?
A gyermekek számára a magyar kutyafajták megismertetése lehet szórakoztató és edukatív folyamat egyaránt. Számos módszer és lehetőség áll rendelkezésre, amelyek segítségével felkelthetjük érdeklődésüket és bővíthetjük ismereteiket.
Könyvek, mesék, történetek
Számos gyermekkönyv, mese és történet szól a magyar kutyafajtákról vagy szerepelteti őket. Ezek a történetek nemcsak a fajták külső jellemzőit mutatják be, hanem személyiségüket, jellemző tulajdonságaikat is, gyakran szórakoztató és könnyen befogadható formában.
Múzeumok, kiállítások látogatása
A Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításán megismerhetők a magyar háziállatok, köztük a kutyafajták is. Emellett időszaki kiállítások, kutyás rendezvények is lehetőséget nyújtanak a fajták élőben történő megismerésére.
Kutyás rendezvények, bemutatók
A kutyakiállítások, fajtabemutatók, pásztorkutya-versenyek kiváló alkalmat kínálnak arra, hogy a gyermekek élőben láthassák a magyar kutyafajtákat és megfigyelhessék viselkedésüket, munkájukat.
„A gyermekek számára nincs annál hatékonyabb tanulási módszer, mint a személyes tapasztalat és élmény. Egy valódi puli vagy komondor látványa és megsimogatása maradandóbb emlék és tudás, mint bármilyen könyv vagy film.”
A magyar kutyafajták a világban
A magyar kutyafajták nemcsak hazánkban, hanem világszerte is elismerést vívtak ki maguknak. Különösen a vizsla és a puli vált nemzetközileg ismertté és kedveltté, de a többi fajta is rendelkezik külföldi rajongótáborral.
A magyar kutyafajták nemzetközi elismertsége és népszerűsége fontos szerepet játszik fennmaradásukban és fejlődésükben. A nemzetközi tenyésztői munka hozzájárul a genetikai változatosság fenntartásához és a fajták egészségének megőrzéséhez.
Ugyanakkor fontos, hogy a nemzetközi népszerűség ne vezessen a fajták eredeti tulajdonságainak és jellegzetességeinek elvesztéséhez. A felelős tenyésztői munka során törekedni kell az eredeti fajtajelleg és munkatulajdonságok megőrzésére.
A magyar kutyafajták védelmének fontossága
A magyar kutyafajták nemzeti kincsnek számítanak, és védelmük, megőrzésük fontos feladat. Ezt a célt szolgálja többek között a 2004-ben alapított Hungarikum Bizottság munkája is, amely a magyar kutyafajtákat hungarikumnak nyilvánította.
A fajták védelme érdekében fontos a tudatos tenyésztői munka, a genetikai változatosság megőrzése és a fajták eredeti tulajdonságainak fenntartása. Emellett fontos a fajták népszerűsítése, megismertetése a szélesebb közönséggel.
„A magyar kutyafajták nem csupán állatok, hanem kulturális örökségünk részei, történelmünk élő tanúi. Megőrzésük közös felelősségünk, hogy a jövő generációi is megismerhessék és szerethessék ezeket a csodálatos négylábúakat.”
A magyar kutyafajták megismerése és megszerettetése a gyermekekkel fontos lépés lehet a fajták hosszú távú fennmaradásának biztosításában. A gyermekek, akik megismerik és megszeretik ezeket a kutyákat, felnőttként is elkötelezettek lehetnek védelmük és megőrzésük iránt.
